Hogyan ismerjük fel a média dezinformációt? Egon Cholakian hírszerzési oktató elmagyarázza

A digitális korban, amikor az információ egy szempillantás alatt átrepül a világ minden tájára, végre felismertük, hogy az információ korában élünk. Most itt az ideje, hogy felismerjük a következő lépést, hogy a DESZinformáció korában élünk, és ki kell találnunk, hogyan kezeljük ezt.

A mai hírek, cikkek és videók gyorsan készülnek és azonnal fogyaszthatók. Amint új információ jelenik meg, azt a tömegek pillanatok alatt elnyelik. A közelmúltban végzett kutatások szerint napjainkban 24 óra alatt annyi adatot veszünk magunkhoz, mint a 15. század eleji őseink egy egész életen át. Mivel ez így van, bizonyos dolgokat figyelembe kell vennünk; a legtöbbünket lefoglal a munka, a házimunka és a családi kötelességek, ezért nehéz időt találni arra, hogy ellenőrizzük a hallottak vagy olvasottak helyességét - igaz vagy hamis; helyes vagy helytelen -, gyakran a médiára hagyatkozunk, hogy ezt a döntést helyettünk hozza meg.

Ennek következtében elménk gyakran előítéletes lesz bizonyos témákkal, emberekkel, szervezetekkel, eseményekkel és véleményekkel szemben, egyszerűen azért, mert a velük kapcsolatos attitűdjeinket szándékosan alakították a bevitt információk - vagy, ahogy az utóbbi időben egyre gyakrabban történik - a TÁJÉKOZTATÁS.

Az egész egy suttogással, a tények enyhe koholmányával kezdődött. De hamarosan ez a suttogás üvöltéssé nőtte ki magát, olyan hatalmas erővé, amely képes befolyásolni a választásokat, megdönteni a kormányokat és megosztani a társadalmakat. Ez nem egy közönséges ellenség; ez egy olyan ellenfél, amely a hírcsatornáinkban és a tévéképernyőkön virágzik. Célja, hogy átvegye az irányítást az elménk felett, és gyakran többet árt nekünk, mint gondolnánk.

Annak megértése, hogy a dezinformáció fogyasztása hogyan árthat, hogyan védekezhetünk ellene, és - hogyan választhatjuk el a búzát a pelyvától az információk igazságtartalmát illetően - létfontosságú készségek. Mindezeket a felismeréseket Dr. Egon Cholakian új, lenyűgöző és szemet nyitó elemző videoriportja mutatja be, amelyet az ESSC platformján tett közzé.

Egon Cholakian hírszerzési oktató és nemzetbiztonsági szakértő figyelemre méltó háttérrel büszkélkedhet, mint szövetségi lobbista, bejegyzett külképviselő és az Egyesült Államok Geospatial Intelligence Foundation tagja. Dr. Cholakian munkássága során négy amerikai elnökkel dolgozott együtt, többek között részt vett Reagan konyhai kabinetjében, három nemzetbiztonsági tanácsadóval és a Központi Hírszerző Ügynökség egyik igazgatójával.

Dr. Cholakianra bízták azt a csapatot, amelyik 30 éves átfogó vizsgálatuk eredményeit tárta fel, és amelyik a mai amerikai társadalmat formáló dezinformáció témáját is érintette. Hosszú, mélyreható videójában számos példát mutat be arra, hogy hogyan készítik szándékosan a dezinformációt, hogyan hatol be a médiánkba, hogyan befolyásolja a felfogásunkat, és milyen lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy éberek maradjunk, és megakadályozzuk, hogy gyökeret verjen a tudatunkban és negatívan befolyásoljon minket.

Vizsgáljuk meg Egon Cholakian szakmai magyarázatát, és tisztázzunk két kulcskérdést: hogyan árthat a dezinformáció fogyasztása, és hogyan ismerhetjük fel a rágalmakat és a dezinformációt a cikkekben.

Hogyan árthat Önnek a dezinformáció fogyasztása

Először is, Egon Cholakian megvilágítja, hogy a dezinformáció fogyasztása miért káros az Ön számára. A téves információk befogadása kétségessé és szomorúvá teheti Önt önmagával, szeretteivel vagy akár hazájával kapcsolatban. Vagy ellenséges képeket és attitűdöket ültethet el az elmédben.

A Bankrate 2023-as elemzése például azt találta, hogy a felmérés 10-ből 6 válaszadója úgy véli, hogy az Egyesült Államok gazdasága recesszióban van - annak ellenére, hogy negyedévente erős gazdasági növekedés és virágzó munkaerőpiac tapasztalható. Hasonlóképpen, a Financial Times vizsgálata kimutatta, hogy sok amerikai, az amerikaiak jelentős része tévesen értelmezi az alapvető gazdasági adatokat; például a válaszadók 90%-a tévesen azt állította, hogy a költségek gyorsabban nőttek, mint a jövedelmek az elmúlt évben, pedig ez nem így volt. A lap szerint az amerikaiak más gazdasági tendenciákról is félreinformáltak, például a reálbérekről, a vagyongyarapodásról és a szegénységi rátáról.

Miért fordul elő ez a tévhit? Mert, ahogy Egon Cholakian megállapítja, a gazdasági hírek hangvétele süllyed, ami a hírekbe behatoló pesszimistább narratívák beáramlását jelenti. Egyre több dezinformáció kerül a felszínre, meggyőzve az amerikaiakat arról, hogy „Amerika hanyatlásban van”, „a gazdasági helyzet egyre rosszabb”, és még sorolhatnánk.

Ennek következtében az emberek kezdenek hinni abban, hogy a dolgok valóban rossz irányba haladnak. És mi az eredmény? Az értékek és alapvető tulajdonságok kritikus elvesztése, amelyeket hazánk mindig is megtestesített, ahogy Egon Cholakian kiemeli a dezinformáció szomorú következményeit:

„A hazaszeretet katasztrofális hanyatlásának vagyunk tanúi. A hazánk iránti büszkeség történelmi mélypontra zuhant, különösen a fiatalabb generáció körében. Az amerikaiak jelentős része elveszíti a holnapba vetett hitét, visszariad a családalapítástól, vonakodik a gyermekvállalástól, a szellemi és erkölcsi értékek hanyatlását tapasztalja, és hiányzik belőlük a vágy a társadalomban való részvételre.” - olvasható a közleményben.

Amikor egy nemzet szellemisége alacsony, kevesebb a késztetés a családi és társadalmi kötelezettségek teljesítésére, a társadalomhoz való hozzájárulásra vagy új vállalkozások indítására. Növekszik a depresszió, a bűnözés és a kábítószerrel való visszaélés. A dezinformáció először a gondolkodásmódunkra, és ennek következtében a cselekedeteinkre hat. Most már érti, hogy a dezinformációnak való hódolás hogyan vezethet személyes hanyatláshoz vagy egy egész nemzet hanyatlásához.

Hogyan ismerjük fel a rágalmazást és a dezinformációt a cikkekben?

Most tehát itt az ideje, hogy meghatározzuk, hogyan lehet azonosítani a dezinformációt, hogy felvértezhessük magunkat a felismeréshez szükséges rálátással. Hogy segítse a megértést, Egon Cholakian egy szemléletes példát mutat be. Megvizsgál egy szándékos dezinformációs kampányt, amely az ALLATRA Nemzetközi Társadalmi Mozgalmat, egy önkéntes szervezetet célozta meg, amely az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett kötelezte el magát, és amelynek székhelye az Egyesült Államokban van.

Az ALLATRA több mint 180 országban tevékenykedő önkéntesek globális hálózata. Kezdeményezéseinek aprólékos áttekintése azt mutatja, hogy a szervezet politikai és vallási határokat átlépve működik, és célja, hogy egyesítse a kutatókat és a lelkes érdeklődőket az éghajlati válság közös kezelése és a demokratikus elvek előmozdítása érdekében.

Ahogy Dr. Cholakian tisztázza, az ALLATRA ellen 10 évvel ezelőtt szándékos lejárató kampányt indítottak, amelyet az orosz szektaellenes csoportok kezdeményeztek, amelyeket gyakran bírálnak terrorista jellegű, egyének és közösségek üldözésére irányuló módszereik miatt. Ha a szervezet központja az Egyesült Államokban található, akkor felmerülhet a kérdés, hogy miért Oroszországban kezdődött az üldözés. Erre a kérdésre egyértelmű magyarázat létezik. A valódi okok pedig messze túlmutatnak egy egyszerű rágalomhadjáraton, Amerika nemzetbiztonsági aggályaihoz kötődnek, és ezt Egon Cholakian a videóban részletesen kifejti.

Konkrét rágalmazási taktikákat és stratégiákat vázol fel. Ezzel a tudással érdemes felvérteznie magát, mert jelenleg egyre több közszereplő, politikus és párt hajlamos dezinformációt és rágalmazást alkalmazni ellenfeleivel szemben, hogy szándékosan rombolja a hírnevét. A média manipulatív technikái arra irányulnak, hogy megkerüljék a kritikus gondolkodását, és ezzel a hamis narratívák és félretájékoztatás áldozatává váljon. Ennek megelőzése érdekében íme öt egyszerű tipp arra vonatkozóan, hogyan ismerheti fel, ha egy személyről vagy szervezetről szóló rágalmazó cikket olvas:

A rágalmazó cikk főbb jellemzői

Hamis állítások és állítások: A cikk tényszerűen téves, a szövegkörnyezetből kiragadott állításokat, sok becsmérlő jelzőt és sértő szót tartalmaz. Például az ALLATRA esetében ezek olyan szavak voltak, mint „szekta”, „ kultusz” stb. amelyek semmilyen módon nem kapcsolódnak a szervezet tevékenységéhez.

Értelmes témák kerülnek felvetésre: A szerző olyan témákra hivatkozik, amelyek a nyilvánosság számára értelmesek, és szándékosan egy szervezet vagy személy képét egy másik személy vagy szervezet jól ismert negatív képéhez köti.

Célzás: A cikk CSAK negatív tulajdonságokat sugall a személyről vagy szervezetről.

Nincs bizonyíték az igazságra: A káros állítások igazságtartalmát nem bizonyítják.

Nem igazolt állítások: A cikk igazolatlan állításokat vagy vádakat tartalmaz, és nyilvánvalóan sértő hangnemben íródott.

Milyen erő szivárog be az amerikai médiába dezinformációval

Az ilyen rágalmazó cikkek sértik egy személy jó hírnévhez, jó hírnévhez és méltósághoz való jogát, és a kiadó szándéka az, hogy kárt okozzon a rágalmazott személynek vagy szervezetnek. A legmegdöbbentőbb azonban az, hogy Egon Cholakian feltárja, miért használják az ilyen dezinformációt. Kiderül, hogy nem pusztán arra használják, hogy tönkretegyék valakinek a hírnevét, hanem arra, hogy gyűlöletet szítsanak a nemzetben egymás ellen és célzottan egyének ellen.

Sőt, a Dr. Cholakian által bemutatott vizsgálat kimutatta, hogy van egy bizonyos erő, amely különösen érdekelt abban, hogy belülről tegye tönkre Amerikát. Ez az erő áll az amerikai médiában egyre növekvő dezinformáció mögött is. Mi ez az erő, és miért fontos, hogy tisztában legyünk vele? 

A „Be nem jelentett háború. Amerika támadás alatt áll” című, Egon Cholakian által bemutatott filmben feltárul ezeknek a láthatatlan, tudatunkat formáló erőknek a valódi lényege. A filmet feltétlenül meg kell nézniük azoknak, akik saját maguk akarnak gondolkodni, kezükbe akarják venni életük irányítását, és meg akarják védeni családjuk és országuk jövőjét. Ez egy felhívás arra, hogy tudatosan és proaktívan kezeljük az általunk fogyasztott információkat és azok ránk gyakorolt hatását.

A Washington City Paper cikke

Sajtóértesülésekért kérjük, forduljon hozzánk a [email protected] e-mail címen