Az ALLATRA az EBESZ 2026-os Varsói Emberi Dimenzió Konferenciáján

8 November 2026
Az ALLATRA az EBESZ 2026-os Varsói Emberi Dimenzió Konferenciáján

Az ALLATRA és az ALLATRA GK képviselői az EBESZ 2026-os Varsói Emberi Dimenzió Konferenciáján

Az EBESZ 2026-os Varsói Emberi Dimenzió Konferenciáján az ALLATRA GK szakértői dokumentált esettanulmányt mutattak be arról, hogyan lépik át a határokat az oroszországi Antikultusz hálózatból származó megbélyegző narratívák, hogyan vesztik el eredetük nyomait, és hogyan öltik magukra ismétlés révén a független európai értékelések látszatát, amelyek képesek befolyásolni az intézményeket. Az esettanulmány legfontosabb megállapításait ezt követően Vlagyimir Ivanov, a Központ ügyvédje és jogi kutatója vitte be a hivatalos eljárásba a 3. plenáris ülésen, az «Alapvető szabadságjogok I» témakörben elhangzott felszólalásában.

Az ALLATRA és az ALLATRA GK képviselői részt vettek az EBESZ 2026-os Varsói Emberi Dimenzió Konferenciáján, Európa legnagyobb éves emberi jogi konferenciáján, amelyet 2026. október 5. és 15. között tartottak Lengyelországban a svájci EBESZ-elnökség szervezésében, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) támogatásával. Október 7-én az ALLATRA kísérőrendezvényt szervezett «Az orosz dezinformációtól a narrativák tisztára mosásáig Európában, valamint a nemzetbiztonsági rés» címmel. Az ALLATRA ellen irányuló dezinformációs kampányt a külföldi információs manipuláció és beavatkozás (FIMI) esettanulmányaként, illetve a civil térre gyakorolt hatásával együtt mutatta be.

Balról jobbra: Veronika Leštáchová, Mariia Anapreichyk és Karolína Hronová, az ALLATRA Globális Kutatóközpont szakértői az EBESZ 2026-os Varsói Emberi Dimenzió Konferenciáján Varsóban

Nehezen észlelhető sebezhetőség

Az európai biztonsági intézmények egyre inkább felismerik, hogy a FIMI és az identitásalapú narrativák stratégiai kihasználása a hibrid fenyegetések részét képezheti. A kísérőrendezvény egy olyan sebezhetőségre összpontosított, amelyet továbbra is nehéz észlelni és kezelni: mi történik, ha egy külföldi információmanipulációs kampányból származó narratíva elveszíti eredetének látható jeleit, és hazai szereplőkön keresztül, látszólag független elemzésként kering tovább?

Mariia Anapreichyk, a nemzetközi és európai jog jogi kutatója, valamint Vladimir Ivanov, ügyvéd és jogi kutató, mindketten az ALLATRA Globális Kutatóközpont munkatársai, az «Az orosz dezinformációtól a narrativák tisztára mosásáig Európában, valamint a nemzetbiztonsági rés» című kísérőrendezvényen az EBESZ 2026-os Varsói Emberi Dimenzió Konferenciáján, Varsóban

Mit vizsgált a kísérőrendezvény

Az ALLATRA, a klímával, a környezetvédelmi kérdésekkel és az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi civil szervezet esete jól szemlélteti ezt a folyamatot. Az előadók nyomon követték, hogyan jött létre a szervezet elleni megbélyegző narratíva a Vallások és Szekták Tanulmányozásának Központjai Orosz Szövetsége (RACIRS) köré szerveződő transznacionális Antikultusz hálózaton belül, majd hogyan lépte át a határokat, és hogyan alkalmazkodott az új nemzeti kontextusokhoz. A médiában és más szereplők által ismételgetve és idézve – akik közül egyesek talán nem tudtak az eredetéről – a narratíva fokozatosan elvesztette orosz eredetének nyomait, és a független legitimitás látszatát öltötte magára.

Az előadók nagyjából 2015-től kezdve követték nyomon az ALLATRA elleni megbélyegző narratívák alakulását. Megvizsgálták, hogyan fejlődtek a «szekta» és a «kultusz» címkék biztonsági fenyegetésekre vonatkozó vádakká, hogyan mutatták be később Ukrajnában ugyanezt a szervezetet ellentétes geopolitikai megvilágításban, és hogyan terjedtek ezek a beszámolók az európai médiában. Azt is megvizsgálták, hogyan befolyásolhatja az ismételt terjesztés a keresőmotorok találatait és a mesterséges intelligencia rendszerei által generált válaszokat. 

A megbeszélés arra is kitért, mi történik, amikor a megbélyegző narratívák korrigáló tényekkel találkoznak. Az előadók olyan bírósági ítéletekre, rendőrségi határozatokra és intézményi megállapításokra hivatkoztak, amelyek nem igazolták a vádakat, és megmutatták, hogy a narratíva ennek ellenére tovább terjedt. Egyetlen fénykép példáján keresztül szemléltették, hogyan lehet hivatalos nyilatkozatokkal alá nem támasztott leírásokat egy képhez kapcsolni, és addig ismételni, amíg bizonyítékként nem kezdik érzékelni őket.

Végül az előadók rátértek arra, amit nemzetbiztonsági résnek neveztek: annak a kockázatára, hogy a külföldi befolyás alakíthatja, kiket tekintenek az államok veszélyesnek. Ennek alapján azt a kérdést tették fel az EBESZ-nek, hogyan tudják a részt vevő államok és az EBESZ intézményei korán azonosítani az ilyen határokon átnyúló narratívaátvitelt, mielőtt az a civil tér és az egyesülési szabadság korlátozásához vezetne.

Az «Az orosz dezinformációtól a narrativák tisztára mosásáig Európában, valamint a nemzetbiztonsági rés» című kísérőrendezvény előadói az EBESZ 2026-os Varsói Emberi Dimenzió Konferenciáján. Fent, balról jobbra: Mariia Anapreichyk, az ALLATRA Globális Kutatóközpont szakértője, és Maryna Ovtsynova, az ALLATRA elnöke (online). Lent, balról jobbra: Jevgenija Malecka (online) és Vladimir Ivanov, az ALLATRA Globális Kutatóközpont szakértői

«A címke a közönséggel és a külső ellenségről alkotott képével együtt változik, a funkciója azonban rendkívül állandó marad: a szervezetet idegenként, hűtlenként és potenciálisan veszélyesként beállítani» – mondta Vladimir Ivanov (Bulgária), az ALLATRA Globális Kutatóközpont ügyvédje és jogi kutatója, a rendezvény moderátora.

Mariia Anapreichyk (Svájc), a nemzetközi és európai jog jogi kutatója az ALLATRA Globális Kutatóközpontban, rámutatott: «ha egy megbélyegző keretezés egyszer kialakult, és egymást erősítő szereplők között elterjedt, a korrigáló bizonyítékokat figyelmen kívül lehet hagyni, háttérbe lehet szorítani, vagy intézményi kudarcként lehet újrakeretezni.»

Jevgenija Malecka (Lettország), jogász, volt rendvédelmi tisztviselő és jogi kutató az ALLATRA Globális Kutatóközpontban, aki online csatlakozott, a fényképről szóló elemzését ezekkel a szavakkal zárta: «Az ismétlés nem tesz bizonyítékká egy alátámasztatlan vádat.»

Maryna Ovtsynova (Egyesült Államok), az ALLATRA elnöke, aki nemzetbiztonsági, terrorizmus elleni és befolyásolási műveletekkel kapcsolatos képzésben részesült, online csatlakozott, és figyelmeztetett arra, hogy maga a fenyegetésértékelési folyamat is a külföldi befolyás célpontjává válhat: «A nemzetbiztonsági rés lényege, hogy a szakértői fenyegetésértékelések eredetét jóval kevésbé rendszeresen ellenőrzik, mint a hagyományos információs kampányokét.»

Kérdés az EBESZ felé

Az előadók arra szólították fel az EBESZ-t, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel, és járuljon hozzá egy erre szolgáló mechanizmus kidolgozásához. Korai figyelmeztetési és elszámoltathatósági útvonalat javasoltak: a narratíva észlelése, a forrás nyomon követése, a mintázat dokumentálása, az emberi jogi hatás értékelése, a felelős intézmény azonosítása, intézményi válasz és nyomon követés. Úgy érveltek, hogy a civil szervezeteknek szükségük van egy azonosítható intézményi csatornára, amelyen keresztül benyújthatják a határokon átnyúló narratívatranszfer dokumentált mintázatait.

«Ha egy fenyegetésnarratíva eredetét csak azután vizsgálják, hogy hozzájárult razziákhoz, tiltásokhoz, kizáráshoz vagy más korlátozásokhoz, akkor a védelmi válasz már elkésett» – zárta szavait Vladimir Ivanov.

Rendezvényről a plenáris ülésre

Ugyanazon a napon Vladimir Ivanov a 3. plenáris ülésen, az «Alapvető szabadságjogok I» témakörben, amely a Konferencia hivatalos programjának része, ismertette a kísérőrendezvény legfontosabb megállapításait. Ezzel az esetet és annak a civil térre és az egyesülési szabadságra gyakorolt hatásait az EBESZ részt vevő államai, intézményei és a civil társadalom képviselői elé tárta.

Vladimir Ivanov, az ALLATRA Globális Kutatóközpont ügyvédje és jogi kutatója az EBESZ 2026-os Varsói Emberi Dimenzió Konferenciájának 3. plenáris ülésén, az «Alapvető szabadságjogok I» témakörben ismerteti az ALLATRA kísérőrendezvényének legfontosabb megállapításait

Az ALLATRA-ról

Az ALLATRA egy nemzetközi szervezet, amelynek kutatóközpontja az Egyesült Államokban működik (ALLATRA Globális Kutatóközpont), és amely az éghajlati és környezeti változások átfogó elemzésével, a mikro- és nanoműanyagok hatásának vizsgálatával, valamint a kultúrák közötti együttműködés és az alapvető emberi jogok és szabadságok védelmének előmozdításával foglalkozik.

A környezetvédelem és a teremtés megóvása iránti elkötelezettsége elismeréseként az ALLATRA 2024-ben Ferenc pápa Őszentsége apostoli áldásában részesült. 2025-ben XIV. Leó pápa Őszentsége szintén apostoli áldást adott az ALLATRA elnökének és valamennyi önkéntesének.

Sajtóérdeklődés esetén kérjük, írjon nekünk az [email protected] e-mail-címre.